Az autonómia illúziója és a kontroll paradoxona anorexia nervosában
Lege Artis Medicinae · 2026 · 36 (10) · 421-426
DOI: 10.33616/lam.36.0421 ↗Abstract
Az autonómia és az önrendelkezés a modern nyugati kultúrák alapvető értékei, ugyanakkor az anorexia nervosa jól példázza, hogy az autonómia élménye gyakran illuzórikus lehet. A tanulmány az autonómia és a kontroll kapcsolatát vizsgálja fejlődéslélektani, szociológiai, feminista és klinikai pszichológiai nézőpontból. Anorexiában a test feletti kontroll kezdetben a kompetencia, a függetlenség és az önrendelkezés érzését nyújtja, később azonban kényszeres jellegűvé válik. Ezt az ellentmondást a kontroll paradoxona írja le: minél erősebb a kontroll iránti törekvés, annál inkább a betegség veszi át az irányítást az egyén élete felett. Foucault fegyelmező hatalomról szóló elmélete és Bordo feminista megközelítése rámutat arra, hogy az anorexiás önkontroll nem csupán egyéni választás, hanem kulturális normák internalizációjának következménye is. Az identitásfejlődés, a családi kapcsolatok, a perfekcionizmus és a szociális média hatásai egyaránt hozzájárulhatnak az autonómia illúziójának kialakulásához. A tanulmány amellett érvel, hogy a gyógyulás egyik kulcsa a valódi autonómia és a pszeudoautonómia elkülönítése. A terápiás munka célja nem a kontroll teljes feladása, hanem egy rugalmasabb, önazonosabb és érzelmileg integrált működés kialakítása.
EUVIMED