Az idegsebészet fejlődése: technológiai forradalomtól a hálózati szemléletig
Lege Artis Medicinae · 2026 · 36 (10) · 413-419
DOI: 10.33616/lam.36.0413 ↗Abstract
Az idegsebészet az elmúlt 35 évben az egyik leglátványosabban átalakult manuális klinikai szakma. Fejlődését a mikrosebészet térnyerése, a nagy felbontású morfológiai, metabolikus és funkcionális, valamint az intraoperatív képalkotás, a neuronavigáció és robotika, a neurofiziológiai monitorozás, az endoszkópia, a minimálisan invazív szemlélet, továbbá a neuromoduláció és a molekuláris neuroonkológia határozta meg. Ezzel párhuzamosan a szakma szubspecialitásokra tagolódott; a szakképzés kihívása a specializáció kiválóságának és az alapszakma egységének megőrzése. Az anatómiai lokalizációra és műtéti hozzáférhetőségre épülő döntéshozatalt a funkciómegőrző, betegre szabott és multidiszciplináris stratégia váltja fel. Gliomákban a maximális biztonságos reszekció integrált hisztomolekuláris diagnózissal és funkcionális térképezéssel nyer értelmet; a vascularis idegsebészetben átrendeződtek a nyitott és endovascularis kezelés indikációi, a funkcionális idegsebészetben pedig előtérbe került a programozható neuromoduláció. A jövőt az adatvezérelt döntéstámogatás, a mesterséges intelligencia, a robotika és a hálózati idegtudomány integrációja formálja. A magyar idegsebészet fő kihívása, hogy e komplex ellátás regionálisan, lehetőleg a beteg lakóhelyéhez közel is magas színvonalon hozzáférhető legyen. Ennek modellje a centrumokra épülő multidiszciplináris klinikai idegtudományi központ. Az idegsebész végső célja változatlan: az élet meghosszabbítása, a funkció és az autonómia megőrzése.
EUVIMED