Az életminőség mérése emlődaganatos betegek körében
Orvosi Hetilap · 2026-04-05 · 167 (14) · 530-538
DOI: 10.1556/650.2026.33523 ↗Abstract
A rosszindulatú daganatos betegségek világszerte a halálozás és a tartós egészségromlás vezető okai közé tartoznak, incidenciájuk a demográfiai és életmódbeli változások miatt tartós emelkedést mutat. Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Bár a szűrés, a korszerű immun-, célzott, HER2-ellenes biológiai és endokrin terápiás kezelések, valamint az onkoplasztikai sebészet jelentősen javította a túlélési esélyeket, mindez azzal is együtt járt, hogy egyre több beteg él hosszú távú mellékhatásokkal és pszichoszociális terhekkel. Ez a helyzet tette nyilvánvalóvá, hogy az onkológiai ellátás sikerét nem lehet kizárólag klasszikus végpontokkal – mint például a teljes, a betegségmentes és a progressziómentes túlélés – mérni. Az egészséggel összefüggő életminőség (HRQoL) olyan többdimenziós konstrukció, amely a fizikai tünetterhelést, a pszichés állapotot, a szociális és szerepfunkciókat, valamint a funkcionális autonómiát egyaránt figyelembe veszi. Emlőrákban ez kiegészül továbbá a testkép, a szexuális funkció és a női identitás kérdésével is. A HRQoL mérése validált eszközökre támaszkodik, például az EORTC-QLQ-C30 kérdőívre és az ehhez tartozó emlőrák-specifikus modulra (EORTC-QLQ-BR23), valamint a FACT-rendszerre (FACT-G, FACT-B). Számos nagy mintájú, egyéni betegadatokon alapuló metaanalízis igazolta, hogy a kiindulási HRQoL-pontszámok önálló prognosztikai jelentőséggel bírnak a túlélés szempontjából, még a tumorstádium és egyéb klinikopatológiai tényezők kontrollálása után is. A HRQoL klinikai értelmezését ugyanakkor több tényező is megnehezíti: a mérés szubjektív jellege, a válaszadási torzítás, a betegség előrehaladásával együtt járó kognitív és fizikai korlátok, a ’response shift’ jelensége, valamint a minimálisan klinikailag jelentős különbség heterogén meghatározása. Emellett a betegek végzettségi szintje és egészségértési képességei szintén befolyásolhatják a kérdőívek megbízható kitöltését. A jelen áttekintés célja, hogy rendszerezze a daganatos – különösen az emlőrákos – betegek életminőség-mérésének fogalmi, módszertani és klinikai vonatkozásait, bemutassa a leggyakrabban használt mérőeszközöket, és rávilágítson arra, hogy a HRQoL miért tekinthető ma már nemcsak betegszempontú, hanem prognosztikus és egészségpolitikai jelentőségű kimenetnek. Orv Hetil. 2026; 167(14): 530–538.
EUVIMED